Under construction
Rendhagyó történelemórák
Educational Projects
"Rendhagyó történelemórák tartása középfokú oktatási intézményekben"
A projektben azokat a visszaemlékezéseket, memoárokat, interjúkat dolgozzuk föl, amelyek elsősorban a Dél-Dunántúlról elhurcolt, és visszatért áldozatok hagytak ránk.
Keményfi Béla 1945 és 1953 között elítéltként megjárta a szovjet börtönöket, éveket töltött egy szibériai munkatáborban. Levente volt, szökni próbált a fegyveres szolgálat elől, de végül Nyugatra hurcolták. Harcolni azonban nem harcolt. Hazatérve letartóztatták az orosz katonák, felderítőt gyanítottak benne. Szökési kísérletekor rálőttek, a golyó a gerincét érte, megbénult a lába. A műtőasztalról hurcolták el, vonatra tették, kivitték a Szovjetunióba. Tíz évre ítélték. Sztálin halála felcsillantotta a szabadulás reményét a Gulágon, a kegyetlen szovjet munkatáborokban sínylődő magyar rabok számára. A remény 1953 novemberében vált valóra, amikor az első és második - összesen 750 fős csoport - vasúti kocsikban Csapnál átlépte a magyar határt. Többségük 7-11 évi szenvedés és megpróbáltatás után tért haza. Hányattatásait, megpróbáltatásait kötetben is megjelentette, miként a Nagykanizsán élő Rózsás János is, aki sajnos már nincs köztünk. Rózsás János egy lágerben sínylődött Szolzsenyicinnel, aki a Gulag-irodalom etalonjának tekinthető.