Under construction
Konferencia és élő történelemóra a Tápiószeléről kényszermunkára elhurcoltakról és a málenkij robotról
Conferences, Publications
Konferencia a Tápiószeléről kényszermunkára elhurcoltakról és a málenkij robotról
Tápiószelén a Gulágra elhurcolt emberek sorsáról semmit nem tudott a közvélemény. Az érintettek nem beszéltek róla, emlékhely, emléktábla nem őrizte e kor emlékét.
A Tápiószeléről elhurcoltak száma két részből tevődik össze: egyrészt a hadifogolyként elhurcoltakból, másrészt a civil lakosság köréből összeszedett emberekből. Ez a szám jelen ismereteink szerint 57 fő. Ebből 22 főt név szerint ismerünk. A fogságba esettek elhurcolásának időpontja változó. Volt, akit már 1943-ban, volt, akit 1945- ben vittek el a kényszermunka táborba. A civil lakosokat 1945.január végén, február elején hurcolták el. Azzal az ürüggyel terelték össze az embereket a Községházára, hogy Tápiószentmártonba kell menniük, letakarítani a katonai repteret, de hosszas menetelés után, szovjet katonai kísérettel a ceglédi gyűjtőtáborban kötöttek ki. Másokat Sőregre vittek, mezőgazdasági munkát végeztettek velük, földet kellett hordaniuk a szelei vasútállomásra, majd innen kerültek ki a Szovjetunióba. Megint másokat otthonukból vittek el. A Szovjetunióban különböző helyekre kerültek, dolgoztak fakitermelésen mínusz 30-40 fokos hidegben, Groznijban olajvezetéket fektettek, építkezésen dolgoztak, a szerencsésebbek a földeken mezőgazdasági munkát végeztek, ahol könnyebben jutottak élelemhez.