Under construction
Emlékhely
Memorial Tablet
Memorial tablet in Halimba
8452 Halimba, Petőfi Sándor utca 16, Municipality
A front ezen a környéken 1945 márciusában vonult át. Az itteni súlyos harcokat mutatja, hogy a falu háromszor cserélt gazdát.
1945 végén a Külügyminisztérium Hadifogoly Osztályának nyilvántartása szerint e helyről 31 férfit és nyolc nőt hiányoltak fogolyként. Bár ez a felmérés a távol lévő katona- és leventefoglyokat is deportáltként vette figyelembe az elhurcoltak számolásakor, a nők szerepeltetése a jelentésben azt mutatja, hogy a faluban mindenképpen sort kerítettek civil elhurcolásokra is. Az elhurcolás ideje és körülményei a mai napig tisztázatlanok, így azt sem tudjuk, pontosan hány civil, milyen parancs alapján, milyen eljárással (hadifogoly-kontingens kiegészítése, svábok elhurcolása, málenkij robot, Szovjetunió Büntető Törvénykönyve 58. §) került a Szovjetunióba. Halimbán nem éltek svábok, de nyolc még az 1850-es években beköltözött család németes neveket tartott fenn, és úgy látszik, ez sem volt elég, hiszen a szóbeli közlések teljesen magyar nevű elhurcoltakról is megőriztek adatokat. Tóth Ferenc leventét és Kauker Nándor katonát nem helyben ejtették fogságba. Sorsuk szinte betűre megegyezik: mindketten nagyon leromolva, 40 kg alatti súllyal értek haza. A helyből elhurcoltak közül az emlékezet megőrizte Kauker Nándorné szül. Szabó Ilona, és az egyik Torma családot. Nevezetes eset a falu bírája, az éppen akkoriban lemondott Tóth Vendel esete, aki szénát szállított volna Devecserbe, de egy őt megismerő ávós elé állt, és azzal küldte vissza, hogy „Vendel bácsi, ha maga odamegy ha odamegy, akkor onnan többé nem jön vissza.” A halimbaiak kötelességüknek érzik ezeket a töredékeket kiegészíteni és a még fellelhető szóbeli és egyéb emlékeket összegyűjteni.