Under construction
A Gulág emléke és emlékezete címmel szervezett konferenciát Kemestaródfa község Önkormányzata
Conferences, Publications
A Gulág emléke és emlékezete
A Gulág emléke és emlékezete címmel szervezett konferenciát Kemestaródfa község Önkormányzata
Gulág emléke és emlékezete A Gulág emléke és emlékezete címmel szervezett konferenciát Kemestaródfa község Önkormányzata. A konferenciát teljes egészében a GULÁG Emlékbizottság által a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve alkalmából meghirdetett pályázaton elnyert 783.000 Ft pályázati pénzből fedezték. A kezdésre zsúfolásig megtelt a kis falu Művelődési házának nagyterme. A nagyszámú helyi érdeklődő mellett szép számmal érkeztek a környező községekből is vendégek. Az előadások sorát Máthé Áron nyitotta, előadásának címe: A GULÁG történeti emlékezete 1945-től napjainkig volt. Az előadó elmondta, hogy a fogolytáborok a rendszerváltásig valamilyen formában, de léteztek. Az 1917-es kezdetek után az ENSZ határozata után lazítottak a fogolytáborok fegyelmén, de igazából Sztálin 1953-as halála után lett könnyebb a fogvatartottak helyzete. Máthé Áron a GULÁG kutatás kiemelkedő embereként aposztrofálta Rózsás Jánost, aki jó kapcsolatot ápolt Szolzsenyicinnel (egy barakkban raboskodtak). Amikor Rózsás János hazatért a fogságból, azonnal nekilátott az emlékei megírásának, hogy fennmaradjon az utókor számára. A mű elkészült már 1954-ben, de különböző akadályozó tényezők miatt, külföldön és csak 1986-ban adták ki az első részét, majd rá egy évre a második részt. Magyarországon 1989-ben került kiadásra a műve, ami alapjaitól mutatja be a GULÁG felépítését, működését. Az előadások sorát Bank Barbara folytatta, aki a GULÁG szervezésének a történetéről beszélt. Elmondta, hogy 1917. november 7 után Lenin kezdte szervezni a fogolytáborokat, először a politikai ellenfelek számára. Később már származás alapján is vittek embereket a táborokba. 1921-re 122 tábor létesült. A táboroknak önellátóaknak kellett lenniük. 1923-29 között az úgynevezett kis táborok működtek 100-2000 fogvatartottal. A GULÁG elnevezést a 30-as évek közepén adták a táboroknak. A táborok 1941 és 53 között működtek a legnagyobb kapacitással. Majd Sztálin halála után 1960-ig egy lassú leépülés kezdődött. Végezetül az előadó egy térképen bemutatta, hogy hol voltak a GULÁG táborok a Szovjetunió területén. A harmadik előadó Illésfalvy Péter volt, aki a magyar katonák helyzetéről mesélt a hadifogolytáborokban. Az utolsó előadó Soós Viktor Attila volt, akinek az előadásából az egyházi személyek gulági fogságába nyerhettünk bepillantást. Az előadás elején összehasonlította a német (elsősorban Dachau) koncentrációs táborokban és a szovjet GULÁG táborokban raboskodó egyházi foglyok helyzetét. Elmondta, hogy míg Dachauban a papoknak külön barakkjuk volt és szentmisét is bemutathattak a táborban, addig a Szovjetunióban egyben voltak a civil fogvatartottakkal és szigorúan megtiltották nekik a misézést. A fogvatartottak közül külön kiemelte Olofson Placid bencés szerzetes atyát. A szombathelyi és a veszprémi egyházmegye papjai közül kiemelte Harangozó Ferencet és Mészáros Tibort, akiket azért ítéltek 25 év kényszermunkára, mert azt feltételezték róluk, hogy a háború befejezése után a határon segítettek át menekülőket. Az előadások után az Önkormányzat, szintén a pályázati pénzből egy fogadást tartott az előadók és a hallgatóság számára. 2016 július 30-i tábla szentelés: A program, szombaton délben, a helyi templomban kezdődött. Az Önkormányzat a tavasszal sikeresen pályázott a „Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok emlékéve” pályázati kiírásra a GULÁG Emlékbizottsághoz. A 300.000 Ft-os pályázati összegből egy emléktáblát készíttettek a Kemestaródfáról elhurcoltak tiszteletére. A táblát a templom falára helyezték. Az ünnepi szentmisét az elhurcoltakért ajánlotta fel Orsos Zoltán plébános. A megemlékezések kezdetén Takó Gábor polgármester mondott beszédet, melyben kiemelte a pályázat fontosságát és szerepét. Valamint felvázolta az elhurcoltak sorsát, életét. Az ünnepi köszöntőt Soós Viktor Attila a Nemzeti Emlékezet Bizottság tagja mondta. Majd a köszöntő után a polgármesterrel közösen leleplezték az emléktáblát, amit a plébános fel is szentelt.Az avató után a helyiek és a meghívott vendégek közösen átvonultak a Művelődési Házba, ahol az Önkormányzat megvendégelte a meghívottakat. A fogadás költségét a nyertes GULÁG pályázatból fizette az Önkormányzat.