Under construction

Köszöntő

 

Balog Zoltán miniszter, a Gulág Emlékbizottság elnökének köszöntője

 

Üzen a múlt

…valahonnét a XX. század közepéről, amikor a második világháború évei alatt és azt követően sok százezer magyar állampolgár – katona és polgári egyén, keresztény és keresztyén, zsidó és ateista – került a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden a Szovjetunió katonai és belügyi szervei foglyaként a győztes nagyhatalom különböző Gupvi, internáló-, hadifogoly-, átnevelő-, és Gulág táboraiba.

Az üzenet évtizedek múltán juthatott csak el az utódok nemzedékéhez. Közvetlen és közvetett hozzátartozókhoz, hit- és sorstársakhoz, mert a második világháborút a vesztesek oldalán befejezett ország lakosai nem beszélhettek a megtorlás veszélye nélkül a szovjet fogság traumájáról, az embertelen körülmények, az éhezés és a túlhajtott munkából következő tömeges halálozásokról.

Egy nemzet történelmében azonban az elhallgatás és az elhallgattatás nem lehet példaadó, ahogy nem lehet példaadó az sem, ha megfeledkezünk azokról, akik ennek a nemzetnek – a magyarnak – tagjai voltak. Emlékezzünk hát rájuk, mindazokra, akik a hadifogolytáborok, a Gulág lágerek, avagy a „málenkij robot” ismert és ismeretlen helyszínein váltak rokkantakká, vagy veszítettek el életüket és földi maradványaik jelöletlen helyeken nyugszanak.

S hogy ne legyen hallgatás és ne merüljön feledésbe mindaz, ami a magyarsággal 1944-ben és az azt követő néhány esztendőben történt, Magyarország Kormánya a 2015. évet Gulág Emlékévvé nyilvánította, tudván azt, hogy ez az a szó, amely a határainkon kívül is az embertelenség, a félelemterhes kommunista terror, a sztálini önkény szinonimájaként ismert.

Hány százezren kényszerültek megtapasztalni mindezeket az egykori Szovjetunió területén? Magyar állampolgárok többszázezren. Számuk 700 és 850 ezer közöttire tehető. S hányan térhettek vissza a szülőföldjükre, Hazájukba? Mintegy 450 – 500 ezren. S hányan élhetnek még közülük? Talán néhány ezren szerte a Kárpát-medencében és a világ számos országában. Mert ne feledjük, az 1938 és 1945 közötti Magyarország területe nem azonos a mai Magyarország területével. Polgárai közül a magyar nemzetiségűek mellett legnagyobb számban a német nemzetiségűeket – vagy csak német nevűeket – hurcolták el, közéjük „vegyítve” nem kevés zsidó származású honfitársunkat is.

Amikor arra gondolunk, és arra emlékezünk, hogy 1944-ben honnan és hány embert hurcoltak el, nem szabad megfeledkeznünk azon magyar állampolgárokról sem, akik 1939 és 1941 között kerültek a Szovjetunióban működő különböző lágerekbe. Mert voltak, akik politikai meggyőződésből vagy egyszerűen a „jobb élet utáni vágytól hajtva” illegálisan átlépve az 1939 szeptemberétől létező magyar-szovjet határt, szovjet bíróságok által ítéltettek el. Őket szerencsésebb esetben csak tiltott határátlépésért ítélték el 5 év, rosszabb esetben kémkedés vádjával 25 év Gulágra.

Az 1930-as évek magyar emigráns kommunistái után ezek az emberek ismerkedhettek meg először a szovjet „Gulág birodalommal” és tapasztalhatták meg a politikai propaganda és a valóság közötti különbséget.

A Gulág Emlékév célja, hogy rámutasson a politikai propaganda és a valóság közötti különbségre, és emléket állítson mindazoknak, akik a „propaganda évtizedeiben” nem mondhatták el mindazt, amit meg- és átéltek.

Legyen tehát ez az Emlékév – amely 2017. február 25-ig tart – mementó és erőt, hitet adó valamennyiünk számára, akik tudjuk: múltunk hiteles ismerete nélkül nem építhető a jövő, a múlt áldozatai emlékének megőrzése nélkül elveszítjük nemzeti múltunk egy darabját. Hiányos, töredékes múlttal pedig hiteltelenekké válunk mindazon kultúrnemzetek között, amelyek hiszik és vallják, hogy a nemzetnek kötelessége múltjának egészét vállalni, azt is, amire büszke lehet és azt is, amit szégyellnie kell. Hiszen a hiányos, elhallgatott, eltorzított múltismeret eltorzítja a látásmódot és rossz döntésekhez vezet. Ezért amit ki akartak törölni a nemzet emlékezetéből, meg kell őrizni, annak minden szomorú, fájdalmas és felemelő részletével együtt!

 

Balogh Zoltán

miniszter

(részlet Balogh Zoltán miniszter beszédéből)

 

 

Rétvári Bence államtitkár köszöntője

 

Tisztelt Látogató!

 

Magyarország Kormánya a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve meghirdetéséről szóló 1009/2015. (I. 20.) Korm. határozattal a – Kárpát-medencében élők 1944-45-ben kezdődő, a Szovjetunióba kényszermunkára történő internálásának 70. évfordulójáról történő méltó megemlékezés céljából – a 2015. évet a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévévé nyilvánította. A Korm. határozat 2. pontja alapján a Kormány felállította a Gulág Emlékbizottságot, amelynek elnöke Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, tagjai további miniszterek, történészek, és az egykori foglyok érdekeit képviselő szervezetek vezetői lettek. A Gulág Emlékbizottság 2015. július 30-án megtartott ülésén az Emlékév 2017. február 25-ig – Kovács Béla kisgazda politikus elhurcolásának 70. évfordulójáig – történő meghosszabbításáról döntött.

Az emlékév során a Kormány a civil szférával történt együttműködés keretében, határon innen és túl nyilvánosan meghirdetett civil és egyedi pályázatok támogatásán keresztül kívánta hangsúlyozni a GULÁG-GUPVI kényszermunkatáboraiba ártatlanul történt elhurcolások történelmi jelentőségét, és ezáltal is a tragédia társadalmi köztudatba emelését. Az emlékév kiemelt célja volt, hogy a XX. századi történelmünk ezen egyik sötét időszakáról szóló, és sok évtizedig eltitkolni kényszerült valóságát a Kárpát-medencében élő fiatalabb korosztályokhoz is hatékonyan eljuttassa. A könyvek, füzetek ezért nemcsak magyar, hanem angol, német és szlovák nyelven is kiadásra kerültek.

Az emlékév keretében megrendezésre került konferenciák, megemlékezések, kiadott könyvek, és filmművészeti alkotások keretében a bűn nélkül bűnhődött egykori foglyok is megszólaltak. Az ártatlanul elhurcoltak beszámolói olyan példaértékű életutakat tárnak elénk, amelyekből méltán meríthetünk erőt. A személyes történetek felelevenítik az ártatlan életek kioltásának tragédiáját. Bemutatják továbbá a sok fájdalmat és szenvedést, amelyet ember embernek okozott a kommunizmus ördögi eszmerendszerében kialakított diktatúra parancsára, és hogy lelki nagyságában miként áll mindezek felett az Istenhit és a belőle fakadó emberszeretet, megbocsátás, önfegyelem és önfeláldozás, valamint hűség és hazaszeretet.

Kérem, használják ezt a honlapot az ártatlanul szenvedésre ítéltek, és kínhalált szenvedettek iránti tisztelettel. Bízom benne, hogy mind a kutatók, mind az őszinte érdeklődők számára a történelem feldolgozása szempontjából hasznosnak és tárgyilagosnak, lelkileg tartalmasnak bizonyul a honlap.

Budapest, 2018. április 16.

 

dr. Rétvári Bence

államtitkár

 

 

Dr. Kovács Emőke, az emlékév szakmai vezetőjének köszöntője

 

Tisztelt Látogató!

 

Szeretettel köszöntjük a GULÁG-GUPVI Emlékévek során (2015-2017) létrejött programokat, műalkotásokat bemutató honlapunkon. Immáron a világháló is lehetőséget nyújt arra, hogy Önök elé tárjuk az emlékévek megvalósult szakmai eredményeit, melyekből igen sokat számon tartunk, igen változatos műfajokban, formákban. Kiadványok, könyvek, memoárok, szakmai konferenciák, dokumentumfilmek, képregény - csak néhány a szép eredmények közül. Mindezeket most ezen a honlapon is közzétesszük, bízva abban, hogy a fiatalabb generáció számára is könnyebben elérhetővé válnak.

Szeretnénk biztosítani azt, hogy az emlékévek munkái mindenkihez eljussanak és a lehető legszélesebb körben mutathassuk be mindazt, amiről a GULAG-GUPVI Emlékévek szóltak. Ezáltal az emlékévek során publikált kiadványok ezen a honlapon pdf formában elérhetők, valamint elérhetők a Gulag-élettörténeteket feltáró dokumentumfilmek is. Mindezek mellett jelen honlapon megtalálhatják azokat a tudósításokat, összefoglalókat, amelyek a szakmai konferenciákról, megemlékezésekről, emlékmű, emléktábla avatásokról szólnak. Fontos továbbá az is, hogy a történészek kutatásait és az egykori foglyok írásait tartalmazó korábbi weboldal is elérhető erről a hivatkozásról. Bízunk abban, hogy honlapunkon megtalálják mindazt, ami a GULAG-GUPVI Emlékév célkitűzése is volt: az igazságot a Szovjetunió kényszermunkatáborairól, az igazságot a Gulag-Gupvi sorsokról, a történeti tények tiszta bemutatását és a mindezekből fakadó nemzeti traumánk feloldását is.

 

Budapest, 2018. május 14.

 

Dr. Kovács Emőke

történész